"A lány,aki sebezhetetlennek tūnt...megtōrt.A lány,aki annyira erōsnek látszott...ōsszeomlott.A lány,aki mindig mosolygott...most kōnnyezik.A lány,aki sosem adta fel és mindig erōsen kūzdōtt,most végleg feladta!"
"Élni szūlettūnk,nem az életre készūlni!"
"A barátság egy lélek,mely két testben lakozik!"
"Hiába ūltetūnk sírodra virágot,eltemettūnk ide egy egész világot!"
"Az élet kegyetlen mostoha,szeretni megtanít,feledni soha!":((
"A halál végūl ránk nevet...annyit tehetūnk,hogy visszanevetūnk rá!"
"Néha úgy érzem,akkor lennék boldog,ha egyszerūen lefekhetnék és soha tōbbé fel sem ébrednék!"
"Sokan élnek,kik meghalhatnának,és sokan meghaltak már,kik élhetnének..."
"Nem akarom,hogy így legyen vége.Egyáltalán nem akarom,hogy vége legyen.Viszont ha elmész,mindenki tudja,hogy nem találkozunk tūbbé!"
"A szív lassú halállal hal meg.Egyenként hullajtja el a reményeit,miként a fa a leveleit.Míg nem egy szép napon elfogynak,Nincs remény.Nem marad semmi."
"A macska szeme...Mindig a te hangulatodat tūkrōzi vissza.Gyakran elōbb,mint tudatosulna benned."
"A szerelem nem egy könnyű dolog:
-lány szenved, -nem ir rám,írjak neki vagy nem,rá nézzek vagy ne nézzek rá,mit vegyek fel szoknyát vagy farmert?
egyfolytában rá gondolsz,mindig amikor fenn van megnyitod bezárod,nézed ezerszer a képeit ha szarok akkor is ha van egy amin csak a lábai vannak azon is sóhajtasz! azt gondolod ááá elmúlik nem lesz később semmi bajod de....bevallod hogy mégis szereted,mindenkinek azt mondod utálod azt gondolod ez majd segít de nem nincs eredménye....
-fiú ritkán de szenved -nem ír,írjak neki? habár minek úgy se ir biztos már nem szeret nem nézek rá vagy elpirosodok nagyon égés lenne,azt veszem fel mint mindig hogy ne gondolja hogy buzi vagyokXD eszedbe jut a mozgása a járása a kinézete stb. megnyitod bezárod nem tudod mit csinálj ezzel,a képei nem különösen érdekelnek úgy is látod majd.....valamikor senkinek semmit nem mondasz nehogy megtudja....próbálod elfelejteni de nem megy..."
- Mit csinálsz?
- Álmodok.
- Ébren?
- Ébren.
- Úgy nem lehet.
- Én tudok.
- Hogyan?
- Azt nem tudom, de nekem megy.
- Miről álmodsz?
- Egy szebb világról.
- És mire jó ez?
- Ilyenkor nem fáj semmi, egyszerűen csak elmegyek egy másik világba,ahol minden úgy van, ahogy én szeretném, ahol nem kell félni, nem kell aggódni, nem kell tanulni, nem hallgatom mások kiabálását, nem csalódhatok senkiben, nem kell semmit sem csinálni, amit nem akarok. Egyszerűen csak boldognak lenni.
- Ha nem álmodsz szomorú vagy?
- Igen.
- De mindig vidámnak látszol.
- Te úgy látod.
- Az hogy lehet?
- Mert azt akarom, hogy annak láss.
- És, hogy csinálsz úgy, mintha boldog lennél ha nem vagy az?
- Egyszerűen csak elmegyek az álomvilágomba ...
"Míg Te vele veszekedsz,más ír neki:"Szia,szép vagy,beszélgetūnk?" Míg Te egész nao nem keresed,más a telefon számáért bármit megadna. Míg Te mindenre azt mondod neki,hogy "nem".Más az ō "igen"-jéért megtenne bármit. Míg Te a szavaiddal megsérted ōt,és nem akarod ōt.Más arra a pillanatra vár,mikor lesz az ōvé. Kevés az aki értékeli azt,ami az ōvé,vagyis,ami lehetne az ōvé!"
"Miért kell,hogy fájjon?0s ha már fáj,miért kell,hogy látszon?..Nekem ō a legfontosabb...De szíven dōfést kaptam,innentōl meghaltam,de nem mondtam..."
"Nem is értem,hogy-hogy tudlak ennyire szeretni,hisz neked csak játék az egész!Ezért nem is léptem minek,hogy újból megalázz!Most te állsz nyerésre,de hidd el egy pár nap múlva, én is nevetek majd ezen az egészen!"
"Bolond az, aki álomvilágban él, de én bolond akarok maradni, és olyan
világban akarok élni, amilyet megálmodok, és nem olyanban amilyet mások
diktálnak."
"Néha szeretlek, néha utállak,
Néha gyűlöllek, néha kívánlak.
Néha sírok azért, amit tettél,
Néha nevetek azon, mit vesztettél.
Néha azt kívánom, bár csak ne is lennél
Néha azt akarom, bárcsak szeretnél.
Néha üvöltöm, gyűlöllek , mint az elvetemült őrültek,
Néha a szerelem mi elvakít,
De a sors az , mi tőlem - téged elszakít..."
"Nincs az a szenvedély, ami hiábavaló volna, és nincs az a szeretet, amit el kéne utasítani."
"Az élet egy nagy kupleráj, mi vagyunk benne a kurvák,a sors pedig baszogat minket."
"Sajnálom...Te akartad,elvesztettél!lehet,hogy most nem érdekel,szarsz rá,de hónapok múlva hiányozni fog "az a hūlye lány."
"Semmihez nem kell nagyobb bátorság,minthogy nevetés mōgé rejtsūk a szomorúságot!"